SZUBT�R BUBOR�K

A szubt�r bubor�kokat t�rgyak vagy szem�lyek szubt�rmez�be z�r�s�ra haszn�lj�k. T�bb lehet�s�g

Seska z�szl�s egy szubt�r bubor�kban

is van egy haj�t szubt�r bubor�kba z�rni. Miles O'Brien egyszer egy szubt�r bubor�kot haszn�lt arra hogy cs�kkentse a Deep Space Nine tehetetlens�g�t �s �gy az �llom�s man�verez�hajt�m�veivel sokkal gyorsabban a bajori f�regj�rat k�zel�be ker�lhettek miel�tt a Kardassziaiak elfoglalhatt�k volna. Seska z�szl�s egy Kazon haj�n egy ilyen bubor�kkal hatolt �t az ellopott F�der�ci�s replik�tor k�r� kifesz�tett er�t�ren.

SZUBT�RI ROBBAN�S

Hatalmas puszt�t� robban�s amely a szubt�rb�l indul �s el�rheti a norm�lteret is ahol t�rgyakat k�pes megsemmis�teni. Egy Nx oszt�ly� haj�n 3 plazma injektor t�lterhel�s�vel lehet ilyet el�id�zni amikor pedig a reaktort aktiv�lj�k a visszacsatol�s kereszt�lhalad rajta elpuszt�tva ezzel az eg�sz haj�t.

DELPIC T�RS�G (A KITERJED�S)

A m�r �talak�tott �r.

Az �r kb. 2000 f�ny�v sz�les ter�lete, sz�mos naprendszert tartalmaz. A t�rs�g sz�le 2153-ban 50 f�ny�v k�zels�gbe ker�lt a F�ldh�z. A t�rs�g kora ismeretlen, hab�r a Triannon szerint ez egy term�szetfeletti jelens�g, amely 1153-ban j�hetett l�tre. Mind a vulk�niak, mind a klingonok vonakodtak bel�pni a t�rs�gbe. 2133-ban egy klingon haj�nak siker�lt visszajutnia az anom�li�b�l, de a leg�nys�g tagjai sz�rny� s�r�l�seket szereztek. 2152-ben az NX-01 Enterprise a F�ldet megt�mad� xindiket keresni l�pett be a t�rs�gbe.

A haj� majdnem 10 h�napot kutatott, �s siker�lt megakad�lyoznia egy tov�bbi t�mad�st. A k�ldet�s

Az Enterprise �ppen bel�p a kiterjed�sbe.

k�zben Archer kapit�ny megtudta, hogy a t�rs�get egy hatalmas mesters�ges g�mb�kb�l �ll� h�l�zat tartja karban. A g�mb�ket az�rt hozt�k l�tre, hogy azok �talak�tva az �r term�szet�t, utat nyissanak egy m�sik dimenzi�b�l sz�rmaz� idegen faj inv�zi�j�nak. A t�rs�gbeli anom�li�kat ott alakultak ki, ahol a g�mb�k �ltal kibocs�tott gravimetrikus hull�mok �ssze�tk�ztek. Ezeknek az anom�li�knak k�l�nb�z� volt a t�pusuk �s er�ss�g�k. 2154-ben az Enterprise-nak siker�lt elpuszt�tani a 41-es sz�m� g�mb�t, a h�l�zat egy kulcstagj�t. Ez egy l�ncreakci�t ind�tott el, amelyben az �sszes g�mb megsemmis�lt. A hat�sokt�l megszabadulva, a ter�let gyorsan visszat�rt eredeti, norm�l t�ri form�j�ba.

SZUBT�RI J�RATOK

Ezek a j�ratok a szubt�ri utaz�s sokkal gyorsabb m�dja. Elk�pzelhet� hogy olyan gyors halad�st is

Xindi haj�k bel�pnek a j�ratokba.

biztos�thatott mint egy tranzt�rhajt�m�

Azonban csak behat�rolt ter�leten lehetett �ket haszn�lni de m�g �gy is lehet�v� tette egy haj�nak hogy a kiterjed�sb�l a F�ldre menjen 10 �ra alatt ami egy Nx oszt�ly� haj�nak 6 h�tbe tellett. Ha azonban t�bb haj� l�p be egyszerre a j�ratokba akkor az instabill� v�lhat �gy a Xindi fegyvert nem k�s�rhette n�gy m�sik haj� amelyeknek a t�mad�s ut�n is megmaradt f�ldi

Az Enterprise bel�p a j�ratba.

haj�kat kellett volna megsemmis�teni�k. A j�ratokat egy megfelel� deflektorsug�rral lehetett aktiv�lni �s �gy is lehetett bel�l�k kil�pni.

A Xinik fenntartottak egy ilyen j�ratot amely a Kovaalans-ok ter�let�r�l indult �s a Xindi tan�cs bolyg�j�ra vezetett amely 11.6 f�ny�vnyire volt a kiindul�si pontt�l. 2154 ferbru�rj�ban az Enterprise sikeresen �thaladt ezen a j�raton �gy megsp�rolva egy h�tnyi utaz�st.

TERM�SZETES

SZUBT�RI VAKUNOLA

Tom Paris fedezte fel �ket, ezek egyfajta dimenzion�lis �tj�r�k. A j�ratok a Vhnorik bolyg�j�n erednek 6 �r�nk�nt �s arra haszn�lj�k �ket hogy a haldokl� t�rsaikat egy aszteroid�ra transzport�lj�k mivel �gy gondolt�k �gy azok el�rhetik a t�lvil�got az �j kisug�rz�st.

A Vadvid�k

A Kardassziai �s bajori �r k�zel�ben tal�lhat� Vadvid�k egy nagyon vesz�lyes hely, sz�mos nagyon er�s koncentr�ci�j� plazmaviharral. A viharok miatt nagy neh�z navig�lni, k�l�n�sen nagyobb haj�kkal. A Kardassziai megsz�ll�s alatt a bajori ellen�ll�s gyakran haszn�lta b�v�helynek a Vadvid�ket, mivel a nagy Kardassziai hadihaj�k k�ptelenek voltak k�vetni a j�val kisebb bajori haj�kat. A megsz�ll�s ut�n a Maquis haszn�lta rejtekhely��l a Kardassziaiak �s a Csillagflotta el�l menek�lve.

BRIAR T�RS�G (T�VISKOSZOR�)

A ba'ku bolyg�j�t k�r�l�lel� Briar-t�rs�get anom�li�k �s metreon g�zfelh�k jellemzik. A t�rs�gben nem

A Briar t�rs�g

lehet teret v�ltani, �s a Csillagflotta haj�knak speci�lis v�ltoztat�sokra van sz�ks�g�k, hogy hat�konyan tudjanak m�k�dni. 2375-ben az Enterprise-E-nek mindenf�le v�ltoztat�s n�lk�l kellett a t�rs�gbe l�pnie. K�zben a haj� k�t son'a haj�val is harcba keveredett. Az Enterprise-nak sz�mos neh�zs�ggel kellett megk�zdenie. V�g�l az Enterprise a Bussard kollektorokkal metreon g�zt sz�vott be, amit a son'a haj�k k�zel�ben berobbantott; az egyik megsemmis�lt, a m�sik megrong�l�dott.

Ezt az anyagot neh�z norm�lis �rz�kel�kkel felfedezni. A s�t�t anyag legink�bb csillagk�d�kben tal�lhat� meg, hab�r a felt�telez�sek szerint a s�t�t anyag nagyobb mennyis�gben fordul el� az univerzumban, mint a norm�l anyag.

A s�t�t anyag magas koncentr�ci�ja kis h�zagokat okozhat a norm�l t�r fel�p�t�s�ben. Ezeken a ter�leteken �thalad� norm�l anyag megj�solhatatlan m�don hirtelen f�zist v�lthat, ekkor �tmeneti elektomos �ramlatok j�hetnek l�tre, olyanok, mint amiket egy szubt�ri torzul�s hoz l�tre, csak �ppen szubt�rmez� n�lk�l.

A s�t�t anyag cs�kkentheti a norm�l anyag keres�s�t v�gz� �rz�kel�k teljes�tm�ny�t; ez�ltal a s�t�t anyagot tartalmaz� csillagk�d�k j� rejtekhely�l szolg�lhatnak. 2374-ben Sisko kapit�ny a leleplez�d�s el�l egy csillagk�dbe menek�lt jem'hadar haj�j�val.

S�t�t anyagot csillagk�d�n k�v�l is tal�lhatunk. 2376-ban a Voyager egyik kompja egy s�t�t anyagb�l �ll� proto�st�k�ssel tal�lkozott. A vizsg�latok sor�n felfedeztek egy �j, s�t�t anyag alap� �letform�t. V�g�l nem siker�lt jelent�s fok� kapcsolatot l�tes�teni.

GRAVITON-ELIPSZIS

Ez egy szubt�rben utaz� jelens�g, amely alkalmank�nt a norm�l t�rbe is �tl�p, majd visszat�r a

A Graviton-elipszis kil�p a szubt�rb�l.

szubt�rbe. Am�g a norm�l t�rben van minden t�rgyat beszippant maga k�r�l, amiket azt�n a belsej�ben tart. Az ellipszis t�bb milli�rd �ves lehet, �s k�l�n�sen �si leleteket is elnyelt. Az anom�li�val eddig csak nagyon ritk�n tal�ltkoztak. 2032-ben az ellipszis elnyelte a Mars k�zel�ben kering� Aries 4-et. 2376-ben pedig a Voyager tal�lkozott a jelens�ggel. Az anom�lia el�bukkan�sa 9. szint� gravimetrikus torzul�sokat okozott; a Voyager a jelens�g teljes energi�j�t 30 milli� Terajoule-ra becs�lte. Az ellipszis nagyon er�sen vonzotta a Voyagert, valamint olyan interferenci�t hozott l�tre, melyben a t�rhajt�m�vek nem m�k�dtek, �gy a menek�l�s nagyon neh�znek t�nt. A gravimetrikus hat�sok elegend�ek lettek volna, hogy sz�troppantanak egy csillaghaj�t.

Szerencs�re H�tkilenced felismerte a jelens�get, mert a Borg is m�r tal�lkozott vele. Azt tan�csolta, hogy cs�kkents�k az energi�t �s ford�ts�k meg a pajzs polarit�s�t, ezek seg�ts�g�vel a Voyagernek siker�lt elmenek�lnie az anom�li�t�l.

A belsej�nek vizsg�latakor a Voyager egy stabil ter�letet is felfedezett, amelyben a gravimetrikus torzul�sok elhanyagolhat�k. A letapogat�sok megtal�lt�k az Aries 4-et is. A m�dos�tott pajzs� Delta komp berep�lt az ellipszisbe, �s visszahozt�k Kelley hadnagy test�t is.

IONVIHAROK

A Delta komp egy ionviharban

Egy viszonylag gyakori jelens�g. A viharok sz�mos rendszert megrong�lhatnak. Az 5. szint� ion viharok m�g nem t�l vesz�lyesek a haj�kra n�zve, m�g a 7. szint� viharok m�r s�lyos s�r�l�seket tudnak okozni kisebb haj�knak. A 8. szint� viharok m�r csillaghaj�kra is vesz�lyesek. 2375-ben a Delta komp s�lyosan megs�r�lt egy ion viharban �s egy M oszt�ly� kisbolyg�ra zuhant. A Voyagernek siker�lt �tjutnia egy 5. szint� viharon, �s megmentette a kompot, miel�tt meg�rkezett volna egy 8. szint� vihar.

KICSAVARODVA

2371-ben a Voyager fedezte fel az �r egy kicsavart ter�let�t, amely sz�mos f�rendszerben okozott hib�t, f�leg a kommunik�ci�sban. Amikor a kapit�ny embereket pr�b�lt k�ldeni a haj� fontosabb r�szeibe, gyorsan kider�lt, hogy valami nagyon k�l�n�s t�rt�nt. A haj� fel�p�t�se radik�lisan megv�ltozott. A v�ltoz�s folytat�dott, egyik pillanatr�l a m�sikra alakult �t az eg�sz Voyager.

Janeway kapit�ny �s Kim z�szl�s a Jeffries-cs�veken kereszt�l pr�b�lta el�rni a h�dat, de ehelyett egy olyan mez�vel tal�lkozott, amely mag�t a teret torz�totta. Janeway karj�t beburkolta ez a mez�, ami ut�n a kapit�ny k�l�n�s �nk�v�letbe ker�lt.

A torzul�s az eg�sz haj�t �talak�totta, majd miut�n v�gzett elt�nt, �s a leg�nys�g s�rtetlen�l meg�szta az esetet. Az anom�lia ut�n 20 milli� GigaKvad �j inform�ci� ker�lt a haj� komputer�be.

S�T�T ANYAG

VADVID�K