Az �lc�z�berendez�st el�sz�r a romul�nok fejlesztett�k ki a 2260-as �vekben. A l�thatatlans�g sok�ig teljesen lehetetlen volt - a f�ny elferd�t�se a haj� k�r�l tette lehet�v� ezt a k�pess�get. Az �lc�z�berendez�s egy t�rtorzul�st hoz l�tre, �s ez okozza, hogy a f�ny- �s �rz�kel�sugarak k�r�lj�rj�k a haj�t, de arr�l egy sem ver�dik vissza. Az �lc�z�s sok energi�t em�szt fel, ez�rt a fegyvereket �gy nem lehet haszn�lni.

2266-ban az Enterprise tal�lkozott el�sz�r egy �lc�zott romul�n haj�val. A haj� k�pes volt �lc�zni mag�t a l�t�ssal szemben, �s hab�r a mozg�si �rz�kel�k l�thatt�k, ezek pontatlanok voltak, �s csak a haj� megk�zel�t�leges hely�t tudt�k megadni. Ez a pontatlans�g el�g volt arra is, hogy ne tudj�k bec�lozni a romul�n haj�t. Hab�r az �lc�z�s hat�sos volt, m�gis komoly h�tul�t�kre der�lt f�ny. Az energiasz�ks�glet olyan nagy volt, hogy a romul�n haj� �lc�z�s k�zben nem tudta haszn�lni a saj�t �rz�kel�it �s fegyvereit. A haj�nak viszonylag kicsi volt a hat�t�vols�ga is a magas �zemanyag-felhaszn�l�s miatt.

A romul�nok k�s�bb a klingonoknak is �tadt�k az �lc�z�technol�gi�t csatahaj�k�rt cser�be. A romul�nok 2268-ban kezdtek klingon haj�kat haszn�lni, m�g a klingonok az �lc�z�technol�gi�t csak 2285-re tudt�k be�zemelni. A klingonok 2293-ban egy komoly �tt�r�st is el�rtek az �lc�z�s ter�n, amikor egy olyan Ragadoz�madarat �p�tettek, amely �lc�z�s k�zben is tudott torped�t kil�ni. A protot�pus a USS Enterprise-szal �s a USS Excelsiorral a Khitomer k�r�l csapott �ssze; a nagyfok� neutron-sug�rz�s kibocs�t�s ellen�re a fegyver nagyon hat�sosnak bizonyult, de az Enterprise leg�nys�ge felfedezte, hogy a Ragadoz�madarat a hajt�m� �s a fotontorped� �ltal kibocs�tott plazma alapj�n be lehet m�rni. Emiatt a tervezetet v�g�l el is vetett�k. 2311-ben a F�der�ci� al��rta az Algeron Szerz�d�st, amelyben meger�s�tette a Romul�n Semleges Z�n�t, �s v�llalta, hogy sosem fejleszt ki �lc�z�berendez�st.

Az �lc�z�technol�gia tal�n legmeggy�z�bb p�ld�j�t a misztikus Aldea bolyg� 2364-es felfedez�se szolg�ltatja. A bolyg�t �vsz�zadokig egy f�nyt�r� szerkezet - amely elt�r�ti a f�nyt, hasonl�an a romul�n �lc�z�hoz - rejtett el.

Az Enterprise m�g ugyanebben az �vben tal�lkozott el�sz�r a romul�n Harcimad�rral a Semleges Z�na k�zel�ben. Kezdetben �gy hitt�k, hogy az Enterprise �rz�kel�inek siker�l megtal�lnia az �lc�zott romul�n haj�t, de gyorsan vil�goss� v�lt, hogy a romul�nok sz�nd�kosan hagyt�k magukat felfedezni, hogy eld�nts�k, mi a F�der�ci� vel�k szembeni sz�nd�ka. Az apr�bb el�rel�p�sek ellen�re az �lc�z�berendez�s m�g mindig sz�mos h�tr�nyos tulajdons�ggal rendelkezett. Az �lc�zott haj�k m�g mindig nem voltak k�pesek t�zelni, �s a F�der�ci�nak is siker�lt kifejlesztenie egy technol�gi�t az �lc�zott haj�k felfedez�s�re. Szubt�ri figyel��llom�sokat �s gravit�ci�s szenzorokat telep�tettek a hat�raikra. De a leghat�sosabb ilyen eszk�z a tachion detektorh�l�, amelyet 2368-ban hoztak l�tre. A rendszer haj�kb�l �ll, amelyek tachionsugarakat bocs�tanak ki egym�s fel� az �rben. M�g egy �lc�zott haj� is megzavarja ezeket a sugarakat, ez�ltal felfedezhetik. 2369-ben a F�der�ci� fontos inform�ci�kat szerzett a Harcimad�rr�l, amikor egy Csillagflotta tisztet r�vid id�re romul�nn� alak�tottak �t. Meger�s�tette, hogy a haj� reaktormagj�nak radioakt�v kisug�rz�s�t k�l�nleges reaktorokkal kell kiegyenl�teni. M�g egy kis hiba is ezekben a magokban polariz�lt m�gneses zavart hoz l�tre, amikor a haj� mozg�sban van. Ezt a kis zavart egy f�der�ci�s haj� k�nnyed�n felfedezheti, �s vele egy�tt a haj� is.

Ironikus, hogy tal�n a legnagyobb el�rel�p�st az �lc�z�technol�gi�ban a F�der�ci� tal�lta ki. 2358-ban a Pegasus csillaghaj�r�l �gy hitt�k, hogy a leg�nys�g l�zad�sa elpuszt�totta. Azonban 2370-ben a Csillagflotta felfedezte, hogy a haj� szinte s�rtetlen. Pressman admir�lis, a haj� kor�bbi kapit�nya az Enterprise seg�ts�g�vel pr�b�lt meg technol�gi�t megmenteni a Pegasusr�l. Kider�lt, hogy bizonyos f�der�ci�s tisztek illeg�lisan kifejlesztettek egy f�zis�lc�z�t, amely k�pes megv�ltoztatnia az anyag szerkezet�t, ezzel teljesen l�thatatlann� v�lhatott. A haj�t olyan berendez�ssel szerelt�k fel, amelyet egy bolyg� vagy csillag belsej�ben elhelyezve azt teljesen immuniss� tehett�k a t�mad�sok ellen. A leg�ny�g annyira megijedt a vesz�lyes eszk�zt�l, hogy ink�bb ellen�lltak a parancsoknak. 2368-ban a romul�nok is pr�b�lkoztak a f�zis�lc�z� kifejleszt�s�vel, de egy sz�rny� baleset ut�n a tov�bbi teszteket le�ll�tott�k. Az�ta nem sok jel�t l�tni a technol�gia ezen ir�ny� fejleszt�s�nek.

2371-ben a romul�nok a Csillagflotta rendelkez�s�re bocs�tottak egy �lc�z�t, amelyet a USS Defiant fed�lzet�re szereltek fel; cser�be a romul�nok megkapt�k a Dom�niumr�l begy�jt�tt inform�ci�kat. Hab�r az egyezm�ny szerint az �lc�z�t csak a Gamma Kvadr�nsban haszn�lhatt�k volna, Sisko kapit�ny m�gis gyakran megszegte ezt a kit�telt.