Hab�r az �rt legt�bbsz�r "�resnek" gondoljuk, val�j�ban nagy sz�m� anyagr�szecske tal�lhat� a bolyg�k�zi �s a csillagk�zi t�rben. Az anyagok legt�bbje atom m�ret�, de az atomok ak�r mikrometeorokk� vagy hasonl� szerkezetekk� is �ssze�llhatnak. Ezek mindegyike potenci�lis vesz�lyt jelent a v�dtelen �rhaj�ra, amely magas val�s�gos vagy g�rb�leti sebess�ggel halad; egy a f�nysebess�g negyedr�sz�vel rep�l� egy grammnyi t�rgy kinetikus energi�ja el�ri a 2.8 TeraJoulest, amely elegend� ahhoz, hogy �t�ss�n egy m�ter vastag trit�niumot.

A navig�ci�s defletkort arra tervezt�k, hogy megv�dje a haj�t az ilyen vesz�lyekt�l. A von�sug�r technol�gia mell�k�gak�nt a navig�ci�s deflektor graviton polariz�ci�s gener�tort haszn�l, hogy t�pl�ljon egy szubt�rmez� torzul�s er�s�t�t, amellyel egy "er�sugarat" vet�t ki a haj� el�. Ez elegend� arra, hogy elt�r�tse a legt�bb anyagot a haj� �tj�b�l, miel�tt az becsap�dhatna.

A navig�ci�s deflektor �ltal�ban a haj� egyik legnagyobb r�sze, f�leg akkor, ha egy nagy �rz�kel�csoporttal is kombin�lj�k. A F�der�ci�s csillaghaj�in a deflektor egy nagy lapos vagy homor� ter�let, �s �ltal�ban a hajt�m�-szekci� elej�n tal�lhat�. A deflektorok nagyj�b�l 7 fokkal el lehet tekerni a norm�lis �llapot�hoz k�pest.

A szubt�rtekercsek seg�ts�g�vel v�gj�k k�t r�szre a deflektor kimenetet. El�sz�r �t�s csoportokb�l �ll� parabolikus pajzsok f�s�lik �t a haj� el�tti ter�letet kb. 2 km-es t�vols�gig. Ezek a pajzsok nagyon kicsi erej�ek, de elegend�k arra, hogy elt�r�ts�k a hidrog�n atomokat, �s egy�b szubmikronikus r�szecsk�ket. Amikor a haj�k f�nysebess�g felett utaznak, �s egyes r�szecsk�k eltal�lj�k ezeket a mez�ket, a r�szecsk�k nagyon gyorsan utaznak �t a pajzsok fel�let�n �s a haj� szubt�rmez�j�n; emiatt fluoreszk�lni kezdenek, l�trehozva egy "sziv�rv�ny s�vot". Ezek a s�vok annyira f�nyesek, hogy gyakran �sszet�vesztik �ket a csillagokkal!

A navig�ci�s pajzsoknak m�s �rdekes tulajdons�guk is van: imm�nisak a l�zerfegyverzet t�mad�s�ra. Ez a transzstatikus fluxus hat�s miatt van, ami a deflekci�s elj�r�s egy mell�kterm�ke. Amikor l�zersug�r �ssze�tk�zik a deflektormez�vel, a hat�s l�trehoz egy kicsi �tj�r�t a szubt�rbe, �s a l�zersug�r �rtalmatlanul ker�lt �t ebbe a r�gi�ba. Mivel a sug�r nem k�pes sok�ig a szubt�rben maradni, ez�rt p�r milliszekundummal k�s�bb ki is ker�l onnan - t�bb f�nym�sodperccel arr�bb. Ennek is k�sz�nhet�, hogy m�r egyetlen nagyobb hatalom sem haszn�l l�zert.

A navig�ci�s deflektor rendszer m�sik r�sze az er�s von�/elt�r�t� sug�r, amely t�bb ezer kilom�teres t�vols�gokig tiszt�tja meg a haj� el�tti teret. Ez minden nagyobb t�rgyat ell�k az �tb�l, amelyek �tk�z�si vesz�lyt jelenten�nek.