Holofed�lzet

Az OHD v�kony �s �rnyalt er�tereket manipul�l, ezzel el�rve azt, hogy az ember �rezze azokat a t�rgyakat, amelyek nincsenek is val�j�ban ott. Az er�terek �s a h�tt�rkivet�t�s seg�ts�g�vel az ember hangokat �s nagyobb t�vols�gokat is felfedezhet, nagyobbat, mint amekkora a holofed�lzeten val�j�ban elf�rne. Az er�terek seg�ts�g�vel a haszn�l� nagyobb t�vols�gokat is bej�rhat, mik�zben a kivet�t�s "tov�bbgurul".

A holotechnol�gia

Ami�ta 1990-es �vekben megsz�lettek az els� virtu�lis val�s�g (VR) rendszerek, az emberis�g nagy fejl�d�st �rt el abban, hogy l�trehozhasson val�di l�tv�nyt, hangokat, mesters�ges k�rnyezetben. A korai VR k�rnyezeteket nem nevezhetj�k igaz�n val�s�gosnak, de a 21. sz�zad k�zep�n a sz�m�t�stechnika olyan fejl�d�si szintet �rt el, amikor is a VR rendszereket m�r a sz�rakoztat�sban �s az �let m�s "komolyabb" ter�let�n is alkalmazni lehetett. A VR technol�gia tov�bbi fejl�d�s�t a 3. vil�gh�bor� kit�r�se akad�lyozta meg, �s eg�szen a 21. sz�zad v�g�ig nem is folytak tov�bbi kutat�sok ezen a ter�leten. A VR legnagyobb hib�ja az volt, hogy hi�ba volt k�pes a sz�m�t�g�p k�peket, hangokat l�trehozni, a felhaszn�l� m�gsem igazi k�rnyezetben volt. Hab�r a VR-ruh�k k�pesek voltak az �rint�s szimul�l�s�ra, ezek a rendszerek m�gcsak meg sem k�zel�tett�k a val�di t�rgyak tapint�s�nak �rzet�t.

Sz�ks�g volt egy olyan k�rnyezet l�trehoz�s�ra, amelyben a felhaszn�l� szabadon tev�kenykedhet. Ez 2315-ig, a replik�tor feltal�l�s�ig nem volt lehets�ges - a replik�tor seg�ts�g�vel k�nnyed�n hozhattak l�tre vagy t�ntethettek el k�l�nb�z� t�rgyakat.

Az els� "holoszob�kat" 2328-ban hozt�k l�tre. Egy kis szob�t szereltek fel holografikus kivet�t�kkel; ezek hozt�k l�tre a val�s�gh� k�pet (�ltal�ban egy t�jk�pet) a falon �s a plafonon. Egy replik�tor teremtette meg a k�pen bel�li t�rgyakat - f�t, n�v�nyeket, stb. A felhaszn�l� pedig felvehette �s haszn�lhatta a t�rgyakat an�lk�l, hogy b�rmilyen kivet�t� felszerel�st hordott volna mag�n.

A korai holoszob�k sz�mos korl�toz�ssal m�k�dtek, pl. a figyelmetlen ember k�nnyen nekis�t�lhatott a falnak, vagy ha egyszerre t�bben voltak a kamr�ban, legfeljebb csak olyan t�vol lehettek egym�st�l, mint a szoba k�t legt�volabbi fala. A legf�bb korl�t az volt, hogy a kamr�ban l�trehozott karakterek nem voltak igaz�n �letszer�ek, m�gcsak meg sem lehetett �rinteni �ket.

A mai modellekn�l m�r megoldott�k ezeket a probl�m�kat. Egy modern holoszoba er�teret vet�t ki a szoba padl�j�n, �s a felhaszn�l� ezen �gy s�t�lhat, hogy val�j�ban egy l�p�st sem tesz el�re; a sz�m�t�g�p automatikusan mozd�tja tov�bb a k�pet �s a t�rgyakat a kamr�ban, �s �gy hozza l�tre a kivet�t�seket, hogy azok a felhaszn�l� mozg�s�nak l�tszat�t kelts�k. A falat el�rt replik�lt t�rgyak dematerializ�l�dnak, az �jonnan "k�pbe ker�l�k" pedig replik�l�dnak.

Egy m�sik komoly gondot az jelentette, ha k�t ember haszn�lja a holokamr�t. Ha ugyanis a k�t ember egym�st�l �ppen ellent�tes ir�nyba haladna, a teremtett k�p illuzi�ja kett�t�rne. A modern kamr�kban a sz�m�t�g�p ennek elker�l�s�re l�trehoz egy bels� elv�laszt� falat; a holoszoba fel�n�l a sz�m�t�g�p l�trehoz egy olyan hologramot, amely a m�sik k�p�t mutatja, amint az t�voldik. Ezzel alapj�ban v�ve k�t miniat�r holoszoba j�n l�tre egynek a belsej�ben. Ha a felhaszn�l�k egym�s fel� induln�nak, a sz�m�t�g�p megford�tja az elj�r�st, �s a k�t r�szt eggy� olvasztja. �gy egy modern szoba arra is k�pes, hogy a k�rnyezetet sz�mos alr�szre bontsa, ez�ltal egyszerre t�bb ember is egym�st�l f�ggetlen�l haszn�lhatja.

A holotechnol�gia tal�n legnagyobb �tt�r�se a "holoanyag" feltal�l�sa volt. Ez egy szil�rd anyag, amely a holoszoba energiar�cs�ban j�n l�tre, �s a sz�m�t�g�p vez�relt von�sug�r seg�ts�g�vel v�ltoztatj�k meg a fel�p�t�s�t. A holoanyag seg�ts�g�vel teljesen val�s�gos karakterket lehet l�trehozni a kamr�ban.

A holoszoba m�g�tti alapvet� eszk�z a mindenir�ny� holodi�da (OHD). Az OHD egy kicsi egys�g (sok sz�z milli� db n�gyzetm�terenk�nt), amely teljesen sz�nes sztereoszk�pikus k�peket �s h�romdimenzi�s er�tereket k�pes l�trehozni. Az OHD v�kony �s �rnyalt er�tereket manipul�l, ezzel el�rve azt, hogy az ember �rezze azokat a t�rgyakat, amelyek nincsenek is val�j�ban ott. Az OHD-ket nagy lapokon helyezik el, amelyek tov�bbi 0.61 n�gyzetm�teres r�szekb�l �llnak. Egy tipikus Csillagflotta holofed�lzet fala 12 alfeldolgoz� r�tegb�l �ll, �sszesen 3.5 mm vastags�gban sz�tsz�rva egy pehelyk�nny� lapk�ra er�s�tve. A panelt egy optikai adath�l�zat vez�rli, amely a standard panelkijelz�h�z hasonl�. A f�komputer-rendszer kit�ntetett r�szlegei ir�ny�tj�k a holofed�lzetet, �s ezen r�szlegek mem�ri�i �s sebess�gei hat�rozz�k meg a lehets�ges holoprogramok sz�m�t �s bonyolults�g�t. Hab�r a modern holoszob�kat �gy rekl�mozz�k, mint ahol minden olyan, mint a val�s�gban, de az�rt a gyakorlatban m�g mindig vannak korl�toz�sok. M�g a legmodernebb holoszob�k is maximum csak 12 k�l�nb�z� k�rnyezetet tudnak kezelni, �s a legt�bb program m�g csak ki sem tudja haszn�lni a szob�k technikai kapacit�s�t. Tal�n a legnagyobb korl�toz�s a holoanyag maga; ez csak az energiar�cson bel�l stabil, �s amint elhagyja a holoszob�t, sz�tesik.

Sz�mos m�ret� �s t�pus� holoszoba l�tezik; a F�der�ci� rendelkezik a legjobb modellekkel, �s a F�ld dicsekedhet a legnagyobb ismert holoszob�kkal. A Csillagflotta holofed�lzetei val�sz�n�leg a legmegb�zhat�bbak, m�g a ferengik rendelkeznek a legfejlettebb �s legkreat�vabb programokkal.