Replik�tor

A replik�torok alapet�en a transzporter technol�gia oldalhajt�sai. A Molekul�ris M�trix Anyag Replik�tor, ahogy teljes nev�n nevezz�k k�pes csak arra, hogy a t�rolt anyag egy mennyis�g�t dematerializ�lja hasonl�an ahhoz, ahogy a transzporter rendszer teszi, azonban itt nincsenek lek�pez� szkennerek, amelyek az anyag szerkezet�t elemzik. Helyette egy kvantum geometria transzform�ci�s m�trixot haszn�lnak az anyag�raml�s m�dos�t�s�ra. A sz�m�t�g�p, amely a folyamatot fel�gyeli, felhaszn�lhatja b�rmely t�rolt mint�zat�t ebben a m�trixban, miut�n a mint�zatot "r�illesztik" az anyag�raml�sra, az �jra materializ�l�dik az eredeti mintav�telezett t�rgy majdnem t�k�letes m�sak�nt.

L�teznek kicsi, k�l�n�ll� replik�tor egys�gek is �s ezeket energi�val kell ell�tni, �s periodikusan nyersanyagokkal kell felt�lteni �ket ahhoz, hogy m�k�djenek. Azonban a legt�bb replik�tor nem m�s, mint egy �jra materiqliz�l� egys�g �s egy sz�m�t�g�p alprocesszor/interf�sz panel. T�bb ezer ilyen egys�get lehet egy k�zponti dematerializ�l� �s �talak�t� m�trix rendszerhez kapcsolni, amelyet egy t�bb ezer mint�zatot t�rol� sz�m�t�g�p ir�nyit �s t�bb tonna nyersanyaggal van felt�ltve. Amikor a felhaszn�l� replik�lni akar valamit, k�relm�t bet�pl�lja a termin�lba, mely ezut�n lek�ri a k�v�nt term�ket a k�zponti rendszerb�l. Azt k�vet�en, hogy a dematerializ�ci�s �s mintav�telez�si folyamat befejez�dik, az anyag�ramot t�pvonal h�l�zaton kereszt�l ahhoz a termin�lhoz r�nyitj�k, amelyt�l a k�r�s �rkezett �s ott �jra materializ�lj�k. Ezen rendszer alkalmaz�s�val elker�lhet� az, hogy ezernyi k�l�n�ll� replik�tort kelljen nyersanyagokkal felt�lteni.

Elm�letileg b�rmilyen anyagot el� lehet �ll�tani b�rmilyen alapvet� nyersanyagb�l, azonban a gyakorlatban jelent�s energia megtakar�t�st �rhet�nk el akkor, ha csak bizonyos nyersanyagokat haszn�lunk, p�ld�ul az �lelmiszerek replik�l�s�ra szerves molekula l�ncolatokat haszn�lnak, amelyek hossz� l�ncmolekul�k kombin�ci�i �s k�l�n �gy tervezt�k - statisztikailag kisz�m�tva - hogy minim�lis molekul�ris �talak�t�ssal maxim�lisan v�ltozatos �lelmiszereket kapjunk. Ennek megfelel�en l�tezik a nem-�lelmiszer term�kek replik�l�s�ra is alapanyag. Term�szetesen a sz�m�t�g�p automatikusan kiv�lasztja az alapanyagot.

A replik�torok, amelyekbe egy dematerializ�ci�s rendszert is be�p�tettek, hullad�k feldolgoz�k�nt is szolg�lhatnak �gy, hogy behelyezett hullad�kot dematerializ�j�k �s visszajuttatj�k a k�zponti t�rol�ba, k�szen az �j replik�l�sra. Nem is olyan r�gen m�g sokkal hat�konyabb volt egyszer�en �sszegy�jteni �s feldolgozni a hullad�kot hagyom�nyos m�dszerekkel �s a replik�torok ilyenfajta felhaszn�l�sa ritka volt. Mindazon�ltal a replik�tor technol�gia fejl�d�se korunkban haszn�lhat� alternat�v�v� alak�totta ezeket a rendszereket �s az �jrahasznos�t�s ezen form�ja fokozatosan elterjed.

L�teznek nagyobb m�ret� ipari replik�torok is, melyekkel olyan term�kek igen sz�les v�laszt�k�t �ll�tj�k el�, melyeket kor�bban k�l�n �zemek hoztak l�tre. Azonban ezeknek a replik�tor rendszereknek korl�tozottak a k�pess�geik - a legfontosabb korl�t az el��ll�tott term�k m�rete. A nagyobb legy�rtand� term�kek eset�ben sz�ks�ges az, hogy kisebb elemeket replik�j�nak, majd ezeket hagyom�nyos m�don szerelj�k �ssze. Sajnos messze vagyunk m�g a meg�lmodott, replik�lt felh�karcol�t�l, vagy csillaghaj�t�l.

Napjaink �sszes replik�tor rendszere rendelkezik egy k�z�s korl�toz�ssal: molekul�ris felbont�si szinten m�k�dnek. Ennek k�vetkezt�ben jelent�s sz�m� egy bites hiba keletkezik a replik�ci� sor�n kvantum szinten. T�bben azt �ll�tj�k, hogy a replik�lt �lelmiszereknek ez�rt van olyan jellegzetesen gyeng�bb �ze a "val�di"-hoz k�pest, b�r ez ink�bb a technol�gia ir�nti elfogults�g k�rd�se, mintsem egy �szlelhet� k�l�nbs�g�. Azonban a fell�p� hib�k t�bb, mint elegend�ek ahhoz, hogy megakad�lyozz�k az idegi- �s bioelektromos mint�k pontos energia �llapotainak replik�l�s�t. Ezek a mint�k, amelyek a transzport�l�s alatt pontosan reproduk�l�dnak, sz�ks�gesek egy �l�l�ny materializ�l�s�hoz, ez a korl�toz�s teh�t megakad�lyozza b�rmely �l� dolog replik�l�s�t a hagyom�nyos m�dszerekkel.