Romul�n Csillagbirodalom

A Romul�n Csillagbirodalom t�rt�nete a Vulk�n bolyg�n kezd�d�tt, amely csak nagy nehezen tudott ellent �llni egy Orion-rendszerb�l j�tt kal�zn�p massz�v t�mad�s�nak. A kal�zok t�mad�sit v�g�l egy �gynevezett "Pszihokinetikus rezon�tor", vagy mitol�gikus nev�n: "Gol k�ve" nev� fegyverrel siker�lt visszaverni. Azonban a gy�zelem ut�n Surak, a vulk�ni pacifista, logik�ra �p�l� gondolkod�sm�d kidolgoz�j�nak legjobb tan�tv�nya S'Task, �gyv�lte, hogy Surak tan�t�sai nem �llj�k meg a hely�ket. A vulk�non szervez�d�tt ellen�ll�s vezet�i felismert�k, hogy egy �jabb polg�rh�bor� ez�ttal ki�rtan� a vulk�ni n�pet, ez�rt kiv�ndoroltak k�t ikerbolyg�ra, ahol telepet alap�tottak, ezt a szakad�st nevezik Rihannsu-nak (a F�der�ci� �ltal ezen ikerbolyg�kat k�s�bb Romulusnak �s Remusnak keresztelt�k el a r�mai mitol�giai neves testv�rp�rja nyom�n, a Romulus bolyg� nev�b�l k�pezt�k a "romul�n" n�pnevet, a bolyg� romul�n neve Ch'Rihan, amely a romul�n Nap, az Eisn k�r�l kering).

A romul�nokkal el�sz�r a f�ldi NX oszt�ly� Enterprise csillaghaj� vette fel a kapcsolatot, 2152-ben, amikor egy romul�n �lc�zott akna tapadt a haj�ra, majd a nem sokkal k�s�bb megjelen� romul�n j�r�rhaj�k felsz�l�tott�k Johnathan Archer kapit�nyt �s leg�nys�g�t, hogy halad�ktalanul hagyj�k el a Romul�n Csillagbirodalom ter�let�t. Ez a kapcsolatfelv�tel csup�n audi�-kommunik�ci�n kereszt�l t�rt�nt, sem a leg�nys�gnek, sem a Csillagflott�nak nem volt tudom�sa arr�l, hogy pontosan mif�le l�nyek is a romul�nok. Az incidens ellen�re a F�ld nagy�temben folytatta a m�r felfedezett �r ben�pes�t�s�t, �m tudtuk n�lk�l olyan kol�ni�kat is l�trehoztak, melyek a romul�nok ter�let�n bel�l voltak. V�laszul a romul�nok 2160-ban szab�lyos hadj�ratot ind�tottak a f�ldiek ellen, gyakorlatilag visszakergetve azokat a Naprendszerbe. A h�bor�t v�g�l a vadonat�j f�ldi csatahaj�k (Daedalus oszt�ly), �s a k�zbel�p� vulk�niak d�nt�tt�k el, l�trehozva a F�ld(F�der�ci�)-Romul�n Semleges z�n�t, 2161-ben.

A romul�n birodalom ezut�n igen gyanakv�an viselkedett a b�keegyezm�ny hat�s�ra l�trej�tt �j nagyhatalommal, �s k�l�nf�lek�ppen igyekezett inform�ci�kat szerezni r�la. 2266-ban egy �lc�zott romul�n haj� hatolt be a f�der�ci�s �rbe, �s megsemmis�tett t�bb b�zist is, hogy tesztelje a F�der�ci� v�delmi k�pess�geit. A haj�t a Constitution oszt�ly�, USS Enterprise csillaghaj� �ll�totta meg. Ekkor der�lt f�ny a romul�nok val�di kil�t�re �s a vulk�niakkal val� rokons�gukra.

Ek�zben kisebb �ssze�tk�z�sekbe ker�ltek a szint�n militarista �s royalista jelleg�, de a romul�nok�n�l kev�sb� alattomos term�szet� Klingon Birodalommal, amely ekkor h�bor�ban �llt a F�der�ci�val. Miut�n azonban a romul�nok t�mad�sa a F�der�ci� ellen veres�ggel z�rult, sz�vetkeztek a klingonokkal. A sz�vets�g a k�t n�p teljesen elt�r� tulajdons�gai (az er�szakos, de ny�lt �s fegyvereik erej�ben b�z� klingonok �s a rejt�zk�d� �s alattomos term�szet�, taktik�z� romul�nok) miatt nem volt tart�s. A romul�nok megosztott�k a hadi sikerek �rdek�ben a klingonokkal az �lc�z�pajzs-technol�gi�t, akik cser�be a D7-es oszt�ly� csatahaj�ik terveit adt�k a romul�noknak. A klingonok, mivel t�rzsi alapra szervez�d�tt �s kl�nharcok �ltal gyeng�tett cs�sz�rs�guk nem bizonyult el�g stabilnak egy er�s birodalom elleni tart�s k�lh�bor�hoz, valamint egy kozmikus katasztr�fa is meggyeng�tette �ket, v�g�l ejtett�k sz�vets�geseiket �s a F�der�ci� elleni harcot, �s sz�vets�get k�t�ttek satny�nak tartott ellens�geikkel, akik seg�tettek nekik a katasztr�fa k�rainak enyh�t�s�ban.

A klingon-romul�n sz�vets�g felboml�sa ut�n a romul�n titkosszolg�lat t�bb zseni�lis akci�val igyekezett a Klingon Birodalom belpolitikai csat�roz�sait kihaszn�lni, hogy a Romul�n Csillagbirodalom ir�ny�t�sa al� vonja a klingon n�pet, �s sz�tbomlassza sz�vets�g�ket a F�der�ci�val. De a F�der�ci� elleni ellenszenv�ket tov�bbra sem titkolt�k, �s ny�lt t�mad�sokat is int�ztek k�l�nb�z� telepeik ellen. E kalandoz�sok azonban ismeretlen okb�l t�bb mint 50 �vre v�get �rtek, eg�szen addig, am�g a F�der�ci�s z�szl�shaj�, a Jean-Luc Picard vezette USS Enterprise-D egy szerencs�tlen�l siker�lt akci�ja r� nem szabad�totta az Alfa-kvadr�nsra a Delta-kvadr�ns iszonyatosan er�s, k�ny�rtelen �s agressz�v szuperhatalm�t, a Borgot, amelynek egyetlen haj�ja elpuszt�tott egy teljes F�der�ci�s �rflott�t, �s kis h�j�n uralma al� vonta a F�ldet; de el�z�leg romul�n telepeket is megsemmis�tett.

A Borg vesz�ly ideiglenes elh�r�t�sa ut�n a Romul�n Csillagbirodalom bel�tta, hogy a F�der�ci� meg a klingonok – legal�bbis, m�g c�ljaik egyek – hasznosabbak sz�vets�gesnek, mint ellens�gnek, �s kisebb-nagyobb ingadoz�sok ut�n v�g�l �jra egy�tt vett�k fel a harcot a m�sik szuperhatalom, a kardassziaiakkal �s a breenekkel sz�vetkezett Dominium ellen, egy felder�t� akci� sor�n m�g egy romul�n technikust �s a f�ltett �lc�z�pajzs-technol�gi�t is k�lcs�nadt�k a F�der�ci� felder�t�haj�ja, a Sisko kapit�ny vezette Defiant leg�nys�g�nek. A felsz�nen sok�ig igyekeztek azonban a semlegess�g l�tszat�t kelteni, �s terveik k�zt bizony�ra szerepelt, hogy, miut�n a Dominium �s a F�der�ci� fel�rli egym�st az �ld�kl� harcban, a Romul�n Birodalom �tveszi a vezet� szerepet mindk�t kvadr�nsban. V�g�l azonban ny�ltan csatlakoztak a F�der�ci�hoz �s a Klingon Birodalomhoz, miut�n egyes t�maszpontjaik rejt�lyes robbant�sos mer�nyletek �ldozat�ul estek (a romul�nok ez�ttal nem gyan�s�tott�k a F�der�ci�t, elt�r�en att�l, amikor a Borg bet�r�s okozott nekik k�rokat, nem lehetetlen azonban, hogy a kardassziai titkosszolg�lat mellett a F�der�ci� titkosszolg�lata, az �n. "31-es szekci�" is �rintett volt az �gyben).

A h�bor� egyik legnevezetesebb romul�n akci�ja a Tal'Shiar �s a kardassziai titkosszolg�lat (az Obszidi�n Rend) k�z�s akci�ja volt a Dominium anyabolyg�ja ellen. A k�t szolg�lat minden erej�t �sszeszedte, hogy titokban egy hatalmas �s ultramodern haj�flott�t �p�tsen, mellyel megsemmis�theti a Domm�nium anyabolyg�j�t, azonban az akci� katasztrof�lis veres�ggel �s szinte teljes megsemmis�l�ssel z�rult, �s a v�g�n kider�lt: maga a Dominium szervezte meg, melynek �gyn�kei m�r r�g be�p�ltek a nagyobb Alfa-kvadr�nsbeli birodalmak vezet�s�be. Ennek hat�s�ra a meggyeng�lt Romul�n Csillagbirodalom k�nytelen volt �tadni a kezdem�nyez�st a klingon-ember-vulk�n sz�vets�gnek, illetve a Dominiumnak, a Kardassziai Birodalom pedig a Dominium uralma al� ker�lt. A gigantikus �s sok milli�rd l�ny �let�t k�vetel� �rh�bor�t v�g�l – sokkal ink�bb Sisko kapit�ny szubt�rlak� idegenekkel, a Pr�f�t�kkal val� misztikus kapcsolatainak, mint a sz�vets�g katonai erej�nek k�sz�nhet�en – a romul�nok, f�der�ci�sok �s klingonok megnyert�k, �s a Dominium �gy d�nt�tt, nem terjeszkedik az Alfa-kvadr�ns ir�ny�ba.