A bajoriak (bajor�nok) egy faj a kital�lt Star Trek-univerzumban. Anyabolyg�juk a Bajor bolyg�, mely sok�ig kardassziai megsz�ll�s alatt �llt.

Bolyg�oszt�ly: M

N�pess�g: T�bb milli�

Faj: Bajori

A Bajori n�p b�k�s �s fejlett volt eg�szen addig, am�g a Kardassziai Birodalom el nem foglalta a bolyg�t. Miut�n a megsz�ll�snak v�ge lett, f�der�ci�s �llom�s v�delme al� ker�lt a bolyg�. T�bbsz�r is sz� esett Bajor felv�tel�r�l a F�der�ci�ba. A szektorban tal�lhat� egy stabil f�regj�rat a Gamma kvadr�nsba, ez�rt a rendszer nagy fontoss�ggal b�r. A Bajori rendszerben t�bb bolyg� is tal�lhat� pl: a Bajor VIII, Free Haven �s a Golana. A Bajornak 5 holdja van, ebb�l kett� neves�tve van, a Derna �s a Jeraddo.

K�ls� megjelen�s�k [szerkeszt�s]

A bajoriak bels�leg �s k�ls�leg is hasonl�ak az emberhez, kiv�ve bord�zott orrukat. A bajoriak teste valamivel er�sebb, mint az emberek�, ez f�leg a fejlettebb csontozatnak k�sz�nhet�; k�l�n�sen fejlett a gerinc�k.

Korm�nyzat [szerkeszt�s]

Az �j korm�nyzati szerkezet a kardassziai megsz�ll�s el�tti k�zt�rsas�g rendszer�n alapul. Az Els� Miniszter vezeti a Miniszterek Tan�cs�t, �s v�t�joggal b�r a korm�nyzat minden mozdulata f�l�tt. Az Els� Miniszter a t�bbi minisztert is ir�ny�tja, akik speci�lis feladatokat l�tnak el. A Kai a bajoriak vall�si vezet�je, aki a Tan�csban is helyet kap, de legink�bb csak tan�csad�i feladatot l�t el.

T�rsadalom �s kult�ra [szerkeszt�s]

A bajori kult�ra 500 000 �ve vir�gzik, f�k�nt a tudom�nyok �s a m�v�szetek, azon bel�l is az �p�t�szet. A bajoriak m�lyen vall�sosak. Vall�suk k�z�ppontj�ban a Pr�f�t�k �llnak, akik az �gi Szent�lyb�l vezetik a bajoriakat. A hit�k a pr�f�ci�k hatalm�ban hasonl�, mint az �kori g�r�g�k hite a delphoi j�slatokban. A pr�f�ci�k k�z�tt sok sz�l a Pr�f�t�k K�ld�ttj�r�l, aki megtal�lja az �gi Szent�lyt, �s �gy a bajoriak megment�j�v� v�lik. Sisko parancsnok k�nyelmetlen kett�s szerepben tal�lta mag�t, mikor meg�rkezett a Deep Space Nine �r�llom�sra, hiszen a k�zelben �l� bajoriak a Pr�f�t�k K�ld�ttj�t l�tt�k benne, m�g Csillagflotta-tisztk�nt az �r�llom�s ir�ny�t�s��rt volt felel�s. Csak 7 �vvel k�s�bb siker�lt minden elv�r�snak megfelelnie. T�bb sz�z pr�f�cia vonatkozik a K�ld�ttre, n�h�ny k�z�l�k megval�sult Sisko �rkez�se ut�n. A bajori hit vall�si sz�vegei k�z�tt a bajori f�reglyuk a Pr�f�t�k �ld�sak�nt t�nik fel.

Vall�si k�z�ss�g [szerkeszt�s]

A bajori vall�s egys�ges, �s csak ez az egy ortodox hit tal�lhat� a bolyg�n. A Kai az emberek v�lasztott vall�si vezet�je, aki a Vedek Gy�l�st is vezeti. A Gy�l�s 112 Vedekb�l, aki a bajori Rendjeit k�pviselik. Egy Rend legink�bb azokb�l az emberekb�l �ll, akik egy meghat�rozott Vedek (vagy Vedekek) n�zeteteit k�vetik. A legt�bb Rend tradicion�lis �s konzervat�v, b�r van n�h�ny k�v�l�ll� Rend is, radik�lis n�zetekkel. Szerencs�re a radik�lis Rendek kevesen vannak, de sz�mos olyan bajori van, aki vallja a n�zeteiket, de nem tagja a Rendeknek, p�ld�ul azok, akik megalak�tott�k a Glob�lis Egys�g Sz�vets�ge nev� szervezetet, m�sn�ven a K�rt. A K�r n�h�ny �ve puccsot k�s�relt meg az Ideiglenes Korm�ny ellen, de elbukott. Egy Vedek, illetve Kai, k�nnyen felismerhet� a narancss�rga k�nt�sr�l, valamint a bonyolultabb �s nagyobb f�lbeval�r�l.

N�h�ny szekta a Pr�f�t�k �rt� sz�nd�k� �s szem�lyes hatalomra t�r� ellens�geit, az �n. Pah D�monokat im�dja, akiket kitiltottak a F�regj�ratb�l, �s a Bajor bolyg�n �lnek.

A Pr�f�t�k [szerkeszt�s]

A Pr�f�t�k a bajori hit k�zponti alakjai, transzcendens �letform�k, akik egy nemline�ris id�s�kban �lnek. A bajoriak szerint a Pr�f�t�k az igazs�g megtestes�l�sei, akik b�lcsess�g�ket a Krist�lyokon kereszt�l mutatj�k meg. A Pr�f�t�k az egyetlenek, akik �jrat�ltik a bajoriakat �leter�vel, a pagh-val, ami l�tez�st biztos�t. A bajoriak �gy hiszik, hogy a pagh egy vel�k sz�letett szellemi er�.

A Krist�lyok [szerkeszt�s]

Az els� Krist�ly, amit nyolc k�vetett, kb. 10 000 �ve jelent meg a Bajor eg�n. Mint a Pr�f�t�k aj�nd�kait, a Krist�lyokat templomok �s monostorok szent ereklyetart�iban �rizt�k. Minden Krist�lynak k�l�nb�z� funkci�i vannak. A Megsz�ll�s ut�n csak egyetlen Krist�ly maradt meg. Az �vek alatt h�rmat siker�lt visszaszerezni �s most a bajori n�p kez�ben vannak. A n�gy Krist�ly a k�vetkez�:

• A Kilencedik Z�ld Krist�ly: �thelyezi a haszn�l�j�t egy eleven eml�kk�pbe
• A Harmadik K�k Krist�ly: A J�vend�l�s �s V�ltoz�s Krist�lya. Megmutatja a j�v�t egy kiss� sz�rrealista k�pben.
• A Tud�s R�zsasz�n Krist�lya: A Nagy Nagus szerezte vissza 2371-ben. Ir�ny�tott tud�st juttat a haszn�l�hoz.
• Az Id� Lila Krist�lya: K�pes a haszn�l�j�t az id�ben utaztatni.

A Kiv�lasztott [szerkeszt�s]

A Kiv�lasztott az az ember, aki felfedezi az �gi Szent�lyt �s besz�l a Pr�f�t�kkal. Benjamin Siskot Kai Opaka nevezte Ki�lasztotttnak, amikor meg�rkezett az �llom�sra. Akorem Laan egy r�vid id�re Sisko �r�k�be l�pett, mint a Kiv�lasztott, amikor 2372-ben Laan a Pr�f�t�k seg�ts�g�vel a 22. sz�zadb�l a 24. sz�zadba ker�lt. A n�pszer�tlen D'jarra kasztrendszer vissza�ll�t�sa ut�n Sisko megm�rk�z�tt Akoremmel a Kiv�lasztott c�m�rt. Sisko hamarosan megszil�rd�totta Kiv�lasztottk�nt a szem�ly�t.

D'jarra kasztrendszer [szerkeszt�s]

Az �si bajoriak a D'jarra kasztrendszer szerint �ltek. A bajori t�rsadalmi helyzet �s hivat�s a sz�let�st�l fogva a f�lbeval� kialak�t�s�ban volt szab�lyozva. A Megsz�ll�s ut�n a rendszert megsz�ntett�k.

F�lbeval� [szerkeszt�s]

A bajoriak szem�lyis�ge szoros �sszef�gg�sben van a f�lbeval�jukkal. A kivitelez�se m�lyen �sszekapcsol�dik a csal�df�val �s d'jarra-val, de n�h�ny vall�si �s katonai szem�ly a munk�j�hoz igaz�totta a f�lbeval� alakj�t. A f�lbeval�t leggyakrabban a jobb f�lben hordj�k.

A szem�lynevek alakja [szerkeszt�s]

Bajori nevekn�l a csal�di n�v megel�zi a szem�lyes nevet. Kira Nerys vezet�kneve Kira, a keresztneve Nerys. A bajori c�mek szint�n �sszekapcsol�dnak a vall�si c�mekkel. A Kai a bajoriak vall�si vezet�je. A Vedek 112 befoly�sos szellemi vezet� c�me. A bajor politikai vezet�je az els� miniszter, akit demokratikusan v�lasztanak meg. A jelenlegi Ideiglenes Korm�ny a kardassziaiak kivonul�sa ut�n alakult meg.

T�rt�nelem [szerkeszt�s]

500 000 �vvel ezel�tt a bajori m�r egy vir�gz� civiliz�ci� volt, technol�giailag �s kultur�lisan igen fejlett. A hit adta az embereknek a b�k�t, �s az �let harm�ni�j�nak �rzet�t. 10 000 �ve, amikor az els� Krist�ly megjelent az �gen, megalakult a jelenlegi bajori hit. K�zben a bajoriak felfedezt�k az �r k�zeli ter�leteit a tachion gyors�totta �rhaj�ikon, kapcsolatba l�ptek Kardasszi�val, ahol akkoriban hasonl�an b�keszeret� �s vall�sos emberek �ltek. Eltelt t�bb ezer �v. Kardasszia egy �hez� bolyg�v� v�lt, ami a term�szeti forr�sok elapad�s�b�l fakadt. Amikor a katonas�g a gyenge civil korm�nyzatt�l �tvette a hatalmat, �gy gondolt�k, hogy csak a terjeszked�s mentheti meg a kardassziaiakat. K�ny�rtelen�l leig�zt�k a k�zeli bolyg�kat, �s a birodalom bekebelezte a Bajort is.

A bajori hit nem lehetett felk�sz�lve a kardassziaiak t�mad�s�ra, �s a bolyg� 2328-ban el is esett. A Kardassziai Megsz�ll�s alatt, ami 2339-t�l 2369-ig tartott, 10 milli� bajori halt meg, �s rengeteg k�nyszer�lt k�nyszermunk�ra. 2351-ben a kardassziaiak meg�p�tett�k a Terok Nor b�nya�llom�st a Bajor felett.

A Megsz�ll�s 30 �ve alatt a f�ldalatti ellen�ll�s rengeteg szabot�zst k�vetett el a kardassziai korm�nyzat ellen. Az ellen�ll�si sejtek, mint p�ld�ul a Shakaar, a Higa Metar, a Khon-Ma �s az Ornathia a Bajor hegyeiben folytattak gerillaharcot. A sok milli� halott hat�s�ra a kardassziaiak v�g�l megv�ltoztatt�k helyzet�ket a Bajoron. 2369-ben al��rt�k Bajor �s Kardasszia k�z�tt a fegyversz�netet, �s Kardasszia kivonult a bolyg�r�l. Az ut�nuk maradt k�oszban megsz�let� Ideiglenes Korm�ny al��rta az Ilviai Ki�ltv�nyt, amelyben sz�m�znek minden bajori kollabor�nst.

A gyenge �s v�dtelen Bajor felk�rte a F�der�ci�t, hogy a Terok Norr�l fel�gyelje a kivonul�st. A Csillagflotta Deep Space Nine �r�llom�s�v� v�l� Terok Nor parancsnoka Sisko lett. 2370-ben polg�rh�bor� alakult ki a Bajoron, amikor a Glob�lis Egys�g Sz�vets�ge, a K�r, amit Jarro Essa miniszter vezetett, fell�zadt az Ideiglenes Korm�ny gyenges�ge �s a F�der�ci� ellen. A felkel�st v�g�l a DS9 leg�nys�ge buktatta meg. 2370 v�g�n megjelent a Dom�nium, a Gamma Kvadr�ns urai, �s elpuszt�totta a U.S.S. Odyssey-t. Bajor �s Kardasszia 2371-ben b�k�t k�t�tt �s a kardassziaiak visszaadt�k az elrabolt Krist�lyokat. Nem sokkal k�s�bb meghalt az Els� Miniszter, Kalem Opren. Kai Winn �tvette a hely�t, megszerezve ezzel a vil�gi vezet�st is. Shaakar ezt nem n�zte j� szemmel, �s v�g�l legy�zve Winn sereg�t megszerezte az Els� Miniszter c�met.

2372-ben a Bajoron a pagh-d�monokat kiszabad�tott�k a t�zbarlangokb�l �s hamarosan kit�lt�tt�k d�h�ket, nem vesztegetve arra id�t, hogy megk�s�relj�k elpuszt�tani a Pr�f�t�kat. Az �j kardassziai civil korm�nyzat visszavitte az Id� Krist�ly�t a Bajorra. Ekkort�jt Sisko felfedezte B'Halat, az elveszett v�rost, amelyn�l felismerte, hogy Bajor bel�p�s�t a F�der�ci�ba el kell halasztani.

Tov�bb folytak a harcok a Dom�nium/Kardassziai Birodalom �s a F�der�ci�/Klingon birodalom k�z�tt. A Dominium felaj�nlotta Bajornak, hogy a h�bor�ban semleges maradhat. Ezt k�s�bb Winn elfogadta. A Dominium elfoglalta a DS9-et, �s a bajoriakat arra k�nyszer�tette, hogy egy�ttm�k�djenek. Kira maradt az �sszek�t� tiszt, de m�r a Dominium fel�. Nem sokkal k�s�bb a F�der�ci� visszafoglalta az �llom�st.

2375 v�ge fel� Kai Winn l�tom�st kapott a Pr�f�t�kt�l. Feladatul kapta Bajor �jj��p�t�s�t. Winn visszat�rt a Bajorra, miut�n Sisko elvette Kassidy Yatest, ahol helyzet�t kihaszn�lva megpr�b�lt hozz�f�rni a tiltott Kosst Amojan k�nyvekhez. A k�nyvek v�g�l egy csel eredm�nyek�nt Gul Dukathoz ker�ltek. Sisko saj�t �lete �r�n v�g�l elpuszt�totta a k�nyveket �s Dukatot is. A K�ld�tt ezek ut�n csatlakozott a Pr�f�t�khoz az �gi Szent�lyben.

Az �j egy�ttm�k�d� szellem Bajor �s Kardasszia k�z�tt egy �j j�v� �g�ret�t vet�tik el�re, ahol a r�gi ellens�gek b�k�ben �lhetnek �s Bajor megsz�llott m�ltja csak egy k�d�s eml�k lesz.