h�rom �vsz�zada haszn�lj�k. A t�rhajt�m� technol�gia roppant sikeresnek bizonyult �s a t�rmeghajt�s ter�n m�g rengeteg fejl�d�sre van lehet�s�g. Mindemellett, a Daystrom Int�zetben dolgoz� tud�sok m�r 2275-ben felvetett�k, hogy a norm�l t�rhajt�s fizika csup�n csak egy kis r�sze egy sokkal nagyobb rejt�lynek. Ez a technol�gia, amelyet "transzt�rhajt�m�"-nek neveztek el, hamarosan felkeltette a Csillagflotta �rdekl�d�s�t. Nagyszab�s� m�rn�ki tervez�si programba kezdtek melynek c�lja egy transzt�r sebess�gekre is k�pes csillaghaj� kifejleszt�se volt. Ebbe az �j "Excelsior" oszt�lyba a legfejlettebb sz�m�t�g�peket, �rz�kel�ket �s fegyver rendszereket �p�tett�k volna be - ez lett volna eg�szen egyszer�en az ismert �r legfejlettebb j�rm�ve.

Sajnos azonban, mik�zben az Excelsior nem meghajt�ssal kapcsolatos rendszerei sikeresek voltak, a transzt�rhajt�m� program t�l nagyrat�r�nek bizonyult. 2285-ben ind�tott�k el, �s csak a f�g�p�sz sz�nd�kos szabot�zsa akad�lyozta meg a katasztrof�lis gondolarobban�st a haj� els� �tj�n. A g�peken v�gzett elk�vetkez� �vek munk�ja ellen�re az Excelsiort kudarcnak nyilv�n�tott�k - soha nem hajtott v�gre sikeres pr�barep�l�st �s soha nem l�pte �t a transzt�r k�sz�b�t. A Csillagflotta teljesen le�ll�totta a transzt�r programot 2287-ben, �s a haj�t egy norm�l t�rhajt�m�vel szerelt�k fel.

 Azonban nem ez jelentette a F�der�ci�s transzt�r technol�gia v�g�t. 2372-ben a USS Voyager leg�nys�ge k�t r�vid �rsikl� rep�l�st hajtott v�gre 10-es fokozattal - val�j�ban meglovagolva a k�sz�b�t, v�gtelen sebess�ggel utazva. Azonban t�bb igen jelent�s probl�ma mer�lt fel ezen megk�zel�t�s r�v�n: a Voyager k�s�rletben r�sztvev� tagjai komoly eg�szs�g�gyi probl�m�kat tapasztaltak, bele�rtve a genetikai elv�ltoz�sokat is. A Voyager-nek siker�lt elk�ldenie ezeknek a rep�l�seknek n�h�ny adat�t a Csillagflott�nak 2373-ban egy idegen kommunik�ci�s antenn�n kereszt�l. A technol�gi�t elemz� szak�rt�k jelezt�k azt, hogy a Voyager �ltal tapasztalt neh�zs�gek csup�n a j�ghegy cs�cs�t k�pezik. A garant�lt genetikai k�rosod�son k�v�l az ilyenfajta transzt�r meghajt�shoz kapcsol�d� szubt�ri mez�k 85%-os hal�loz�si ar�nyt okoznak rep�l�senk�nt. Jelent�s probl�mak�nt megmaradt m�g az ilyen meghajt�st haszn�l� j�rm� navig�l�sa �s �ppen ez�rt m�g a pil�ta n�lk�li szond�k is haszn�lhatatlannak bizonyultak.

 A USS Voyager leg�nys�ge - akik a saj�t transzt�rhajt�m�v�kkel is k�s�rleteztek 2372-

ben - a Delta Kvadr�nsbeli �tjuk sor�n tal�lkoztak a Voth-k�nt ismert fajjal, amely k�pes a transzt�rv�lt�sra. Egy tipikus Voth haj� transzt�rhajt�m�v�nek seg�ts�g�vel a f�nysebess�g 200000 szeres�re volt k�pes. A Voyager ez ut�n tal�lkozott a Borgokkal �s meger�s�tett�k azt, hogy a szabv�ny Borg Kock�k is k�pesek az olyan transzt�rj�rat haszn�lat�ra, mint amilyent a Lore ir�ny�t�sa alatt �ll� k�s�rleti j�rm� haszn�lt. Ez a hajt�m� azonban sokkal lassabb, mint az, amelyik Lore j�rm�v�n volt, mely technol�gi�t �gy t�nik a Borgok f�lretettek a protot�pus elveszt�se ut�n.

 Amikor Terrance professzor �s Dr. Neltorr javaslatot tettek az �n. "TNG sk�l�ra" �gy sz�molt�k ki a sk�l�t, hogy egy t�rgy sebess�g�t - ide�lis k�r�lm�nyek k�z�tt - a szubt�r t�nyez� (faktor) n�vel�s�vel adj�k meg a felhaszn�lt energia minden ezerszeres n�veked�s�n�l eg�szen 9-es fokozatig. 9-es fokozat felett a hatv�nykitev� fokozatosan n�vekszik, majd 10-es fokozathoz k�zeledve meredekebb lesz. 10-es fokozatn�l a hatv�nykitev� v�gtelen lesz - �ppen ez�rt a 10-es fokozatot el�r� t�rgy v�gtelen sebess�g� lesz, az univerzum minden pontj�n egyszerre �thaladva. A szabv�ny t�rhajt�m�veknek v�gtelen nagys�g� energia sz�ks�ges a 10-es fokozat el�r�s�hez - term�szetesen ez lehetetlen feladatnak t�nik. A kor tud�sai igen magabiztosan �ll�tj�k azt, hogy a 10-es fokozat a legv�gs� legy�zethetetlen hat�r.

2269-ben a Daystrom Int�zetn�l dolgoz� tud�sok a Terrance �s Neltorr �ltal kidolgozott elm�leti szubt�r modelleket tov�bb fejlesztett�k. R�j�ttek arra, hogy matematikailag lehet�s�g van egy m�sodik szubt�ri r�gi�ra, amely a 10-es fokozat hat�r�t�l egy hasonl�, 20-as fokozatn�l l�v� hat�rig terjed - egy olyan r�gi�, amelyet a Daystrom Int�zet sajt� oszt�ly�nak P.R. k�pvisel�je "transzt�ri ter�let"-nek nevezett el, mely elnevez�s pontatlans�ga ellen�re tal�l�.

 2270-ben az ut�n r�j�ttek arra, hogy ez az elm�leti transzt�ri ter�let is csak egy r�sze a teljes strukt�r�nak. Az elm�let lehet�v� teszi v�gtelen sz�m� ilyen domain l�tez�s�t, mindegyik k�z�tt egy szubt�ri korl�ttal. A 2270-es �vek elej�n nagy er�ket fektettek be annak eld�nt�s�re, hogy ezek a transzt�ri ter�letek csak elm�leti szerkezetek-e, vagy val�sak is lehetnek. 2273-ban a Csillagflotta USS Wanderer nev� kutat� haj�ja v�grehajtott egy szubt�ri r�szecske disszip�ci�s k�s�rletet, mely d�nt�len bizony�tatta azt, hogy a transzt�ri ter�letek nemcsak hogy l�teznek, de az is lehets�ges, hogy az anyag megker�lve a szubt�ri korl�tot �tl�pjen a transzt�ri ter�letre.

Elm�leti �s gyakorlati tanulm�nyok hamar meg�llap�tott�k azt, hogy 10-es fokozat ut�n infinitezim�lis�n k�zel van egy pont, ahol a szubt�r faktor kitev�je v�gtelenr�l null�ra zuhan, majd ism�t fokozatosan emelkedik. 11-es fokozatn�l a kitev� el�ri a 123-t, mely ut�n a norm�l szubt�ri g�rbe viselked�s�t t�kr�zi. 19-es fokozatn�l a kitev� elkezd emelkedni, �s a 20-as fokozatn�l ism�t el�ri a v�gtelent, hogy l�trehozza a k�vetkez� szubt�ri korl�tot. Az eg�sz folyamat megism�tl�dik a m�sodik transzt�ri ter�leten, majd a harmadikban, stb. Minden egyes ter�leten a hatv�nyalap ' �lland� ' �rt�ke exponenci�lisan emelkedik - 103 -t�l a szubt�ri ter�leten, 123-ra az els� transzt�ri ter�leten, 163-ra a harmadikban, majd 243 -ra, 403-ra �s igy tov�bb.

A k�vetkez� �br�n a szubt�ri ter�let �s az els� k�t transzt�ri ter�let szubt�r faktor sebess�geit l�thatjuk.

Egy adott szubt�r faktor fenntart�s�hoz sz�ks�ges energi�t �ltal�ban Megajoule per Cochrane per m�sodpercben szokt�k megadni. A subt�ri ter�leten bel�l az energia felhaszn�l�s egy f�r�szfog g�rb�t k�vet, mely 10-es fokozatn�l v�gtelenig n�vekszik. Az els� transzt�ri ter�leten a g�rbe alakja alapvet�en hasonl� az el�bbihez, de az els�h�z k�pest kiss� felfel� eltolt, mivel a transzt�r meghajt�shoz nagyobb energi�k sz�ks�gesek. �ltal�nosan elmondhat� az, hogy a transzt�r faktorokat sokkal t�bb energi�val lehet csak fenntartani, mint a vele egyez� szubt�r faktort, p�ld�ul a 13-as fokozat fenntart�sa 50000-szer t�bb energi�ba ker�l, mint a 3-�. Viszont egy konkr�t sebess�g tart�s�hoz sz�ks�ges energia felhaszn�l�s szempontj�b�l a transzt�rhajt�m� sokkal hat�konyabb. Egy transzt�rhajt�m�nek a 13-as fokozat fenntart�s�hoz annyi energi�ra van sz�ks�ge, mint egy t�rhajt�m�nek a 9.82-h�z, mik�zben a 9.82-es fokozat a f�nysebess�g 2530-szorosa, addig a 13-as fokozat a f�nysebess�g 28561-szerese - majdnem 1130%-os sebess�g n�veked�s. A k�vetkez� �bra azt a teljes energia-felhaszn�l�st mutatja, amely egy Galaxy-oszt�ly� haj�nak egy adott szubt�r vagy transzt�r fokozat fenntart�s�hoz sz�ks�ges.

Manaps�g egy, a gyakorlatban m�k�d� transzt�rhajt�m� egyel�re a F�der�ci�s tudom�ny hat�k�r�n k�v�l marad, �s b�r er�fesz�t�sek tov�bbra is vannak egy ilyen technol�gia kifejleszt�s�re, halad�st m�g nem �rtek el.